2016. március 11-én mutatja be a Jókai Színház Békéscsabán katona József: Bánk bán című drámáját, Zalán Tibor átvezetésében.
A legtöbb országnak van nemzeti drámája. Ahhoz, hogy egy nemzeti dráma létrejöhessen, kell egy nemzet, amelyet végveszély fenyeget, és kell egy nemzetéből kiemelkedő hős, aki megmenekíti azt a végveszélyből. Mármint, a nemzetet. Hogy a Bánk Bánból miért lett nemzeti dráma, amikor sem társadalmi végveszélyről, sem az onnan való kimenekítésről nem beszélhetünk, azt már nehéz lenne kideríteni. Már az is gyanús, hogy nemcsak nemzeti és „nemzetietlen” gondolatok csapnak össze benne erős kupacsattogtatással, de szerelmi civódások, hatalmi megütközések, és valós emberi vívódások váltakozó színhelye is egyben a színpad.
A cselekmény menetét valamennyien ismerjük, erre most nem térnénk ki, hiszen, szándékaink szerint azt jószerével meg fogjuk tartani. Előadásunkban azonban sokkal nagyobb szerephez jutnak az emberi viszonyok, úgymint szerelem és szerelmi szenvedély, hűség – hűség hazához és hűség a szerelmeshez –, féltékenység (féltékenység a szeretett hitvesre és féltékenység a trónt bitorló idegen asszonyra), a szülői gond és aggodalom; ezzel szemben megjelenítődik az udvarban élő idegenek pazarló életmódja, az elkényeztetett unokaöcs ármánykodása, az élősködő hamis lapkeverése, ezek mellett a hatalomvágy, az olthatatlan vágy a paráznaságra, a féktelen dorbézolás, az ország vagyonának a széthordozása.
Nem kell különösebb észjárás vagy élettapasztalat ahhoz, hogy erős párhuzamokat vonjunk a darabban történtek és az életünkben lejátszódó folyamatok között. A darabot Zalán Tibor dramaturg és Szabó K. István rendező – sok éves közös munkálkodásuk a garancia erre – nem fogja aktualizálni, bár mindenki akaratlanul találhat (és talál is) áthallásokat színpad és mindennapi élet között.
Aktualizálás helyett korszerűsítenek az alkotók, amit az idő kirágott a darab szövetéből, azt kivágják vagy megfoldozzák, az erős drámai vonalakat még jobban kiemelik, az elhagyható mozzanatokat pedig könyörtelenül el fogják hagyni. Huszonegyedik század eleji Bánk bán formálódik a műhelyükben, amely megtartja a Katona József-i szándékokat és üzeneteket, de mozgékonyabbá, zsigeribben átélhetővé teszi őket a mai kor számára.
Katona József: Bánk bán
Dráma öt szakaszban Zalán Tibor átvezetésében
II. ENDRE, a magyarok királya - Presits Tamás
GERTRUDIS, a királyné - Kovács Edit
OTTÓ, merani herceg, Gertrudis testvéröccse - Czitor Attila
BÁNK BÁN, Magyarország nagyura - Demeter András
MELINDA, a felesége - Földesi Ágnes
SOMA, Bánk fiacskája - Demeter Albert Péter
MIKHÁL BÁN, Melinda bátyja - Mészáros Mihály
SIMON BÁN, Melinda bátyja - Katkó Ferenc
PETÚR BÁN, a bihari főispán - Bartus Gyula Jászai-díjas
MYSKA BÁN, a királyok nevelője - Csomós Lajos
BÉKÉTLENKEDŐK, KÖPÖNYEGFORGATÓK, HASZONLESŐK - Vadász Gábor, Gulyás Attila, Szabó Lajos
BENDELEIBEN IZIDÓRA, thüringiai leány - Liszi Melinda
BIBERACH, egy lézengő ritter - Tege Antal
TIBORC - Jancsik Ferenc
RENDFŐNÖK ASSZONY - Nagy Erika
RENDFENNTARTÓ, RENDBONTÓ - Nagy Róbert
VENDÉG, egy idegen - Janis Zoltán szh.
GYEREKKÓRUS: Árvavölgyi Patrik, Borsos Dominika Regina, Csobán Fanni Edina, Dani Balázs Sándor, Felföldi Emma Anna, Kiszely Lőrinc, Kozák Ádám, Lipták Pikó Levente Vajk, Miano Olívia Anna, Palotai Gitta Dóra, Varga Bence, Zsömbörgi Luca
Súgó: Roszik Ivett
Ügyelő: Szepsi Szilárd
Jelmeztervező: Rátkai Erzsébet Jászai-díjas
Díszlettervező: Mira János
Zene: Verebes Ernő
Korrepetitor: Galambos Hajnalka
Dramaturg: Zalán Tibor József Attila- és Babérkoszorú-díjas
Rendezőasszisztens: Kiss Kata
Rendező: Szabó K. István
Bemutató: 2016. március 11.
Díszbemutató: 2016. március 12.
jokaiszinhaz.hu
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése